A szereplők:
OV: Orbán Viktor
MG: Matolcsy György (nem MGy!!)
A helyszín: valahol, mindegy hol, legyen inkább egy "mobil beszélgetés"...
Téma: ájemef
OV: - Gyurikám?
MG: - Viktor, szevasz, mizu?
OV: - Mizu? Gyurikám, hagyd már azt a kapuzárási pánikos suhanc-lájk tempót, na! Nincs ZU! SEMMIZU! Az van, hogy tudod, van ez az ÁJEMEF dolog, amit előre tudtunk illetve nem, dehogy, csak ránk erőltették. Szóval na. Van, tudod.
MG: - Viktor, először is nincs pánikom, sem kapuzárás. A suhancot köszönöm, egy nanoszekundumig poppernek éreztem magam.
OV: - Popper?
MG: - Tessék?
OV: - Mindegy. Na, tehát kellene velük tárgyalni. Tudod, ájemef.
MG: - Igen, persze, de gondoltam várjanak már picit, mert a jövő hónapban lesz néhány "messze nézek egyszerűen" előadásom. Tudod, az a cimpliciti cucc.
OV: - Gyuri, mondom, ne amerikázz már. Magyarország, tudod. József Attila, egri lovas szobor...vagyis......mnindegy. Na tehát tárgyalás.
MG: - Értem, persze? Mikor?
OV: - Majd te megmondod!
MG: - Kivel?
OV: - Majd én megmondom.
MG: - Rendben, de mit mondjak majd, a szokásosat?
OV: - Igen, tudod, a szokásos "külföldnek megy" dolgot. Nem tudja meg senki. Sőt, jobbat mondok. Olyan stratégiám van, ájemef még komolyan is veheti.
MG: - Na!! Mondd!
OV: - A Fellegi megy.
MG: - A....a... Tamás?
OV: - Nem Gyurikám baszki, nem, a Kornél, a névtelen kalapkészítő...persze, hogy a Tamás.
MG: - És akkor....de...én mit mondok?
OV: - Hol?
MG: - Az ájemef tárgyaláson...
OV: - Gyuri, hát, amit gondolsz, mert akkor te és az ájemef tárgyalás nem lesz egy helyen, érted....
MG: - Hát, oké, de azt hogy?
OV: - Gyuri. IMF egy tárgyalóban, te meg egy nyaralóban. Jut eszembe. Síelsz?
MG: - Nem.
OV: - De.