Petőfi Sándor, mielőtt elszavalta volna a Nemzeti Dalt, kiballagott bizony Bécsbe némi pénzt kérni az ottaniaktól, hogy ha majd visszajön, idehaza jól ellenszegüljön nekik szavakban, lényegtelen mondatokkal, irreális és mélység nélküli lőzungokkal.
Ez történne, ha 1848 ma lenne. Mert a Békaherceg ezt teszi. Forog is a gyomra a szavak mögé néző, gondolkodó embereknek.
Nem csak azért nevezem Békahercegnek, mert a Varangykirály utánozhatatlanul foglalt már. Sokkal inkább annak okán, hogy bizonyos kultúrákban a békákat azért nyalják, hogy a szervezetük kitisztuljon, és napokig hánynak tőle. Vagy azért, hogy hallucinogén hatását élvezve a kis állat váladékának, olyan mozdulatlan utazáson vegyenek részt, amely esetében a valóság teret veszít, és csak úgy ömlik az ember agyába az álomvilág. Ismerős? Na, itthon pont ez történik. Az ország fele álmodik, permanensen hallucinál, a másik fele meg térdepel a mosdóban, és vezeti a porcelánbuszt.
Kifejtem a mai nap fényében.
Ha és amennyiben olyan Petőfiesen oldaná meg hercegünk a szabadságharcot, akkor nem menne ki rendszeresen bagatell ezermilliárdokért jópofizni a sátáni Brüsszelbe, hanem kiállna elénk, kiköpné a Made in Belgium csokoládét, jó messzire, hegyesen, peckesen, majd fegyvert rántana, és elindulna pár ezer kilométert gyalog, előre tartott karddal, hogy ott haljon meg a harc mezején, valahol a belga síkság kellős közepén, hősként, értetlen, plédekkel a szegény beteg segítségére siető, izgatottan tipegő belga nyugdíjasok gyűrűjében.
Még egyszerűbben fogalmazva: olyan ez az egész, mintha leköpnénk a postást, és ráeresztenénk a méltatlanul ideggyenge Bodrikutyát, miután átadja a nyugdíjat.
Annak idején egy Férfi, ott a lépcsőkön azt találta számon kérni az Őt hallgató tömegen, a rá figyelő arcok helyett az égi áldás miatt kinyitott ezernyi esernyővel szemben állva, hogy ha golyózápor hullana víz helyett, akkor ez szerintük megvédené-e őket? Mindenki egyszerre eresztette le és csukta össze.
Szavazzunk hát:
Itt jelezném rögtön, hogy a cikk szerzője Párhuzamos, sőt, Soros bérenc, ezt az irományt is rögtön azt követően írta, hogy néhány 100 eurós bankjeggyel kellett lekapargatnia a gáztűzhelyről a kifröccsent és odaégett pörkölt szaftot.
...hol sírjaink domborulnak, ott most ezrek forgolódnak...
Szép álmokat!