A cím nem provokatív, hanem tényszerű.

Nos az van, hogy a választhatóak mind üzenetükkel, mind annak igazi értelmével már tőlünk függetlenek.

Sokak, sok helyen mondták már, hogy mi, átlagos szavazó polgárok csak 4 évenkénti eszközök vagyunk egy önös cél elérésében, még ha mi gondolatnak és tényezőnek is hisszük magunkat, miközben átfűtött lélekkel és nemzeti elhivatottsággal ikszelünk a lepedővel elválasztott kis fülkében, már már magasztosan.

Viszont ez sosem volt ennyire igaz, mint most. Gyakorlatilag ganz egal mit, hova írunk majd azon a kellemes április vasárnapon. Behúzhatunk egy ikszet, rajzolhatunk falloszokat vagy béke galambot is  a fülke belső falára "Józsi itt járt" felirattal kísérve, a célnak mind meg fog felelni. No, és kinek köszönhetjük ezt? Magunknak. Szar ügy, de tény.

Mert nem, nem a Fideszkáendépének, nem az emeszempének, de még csak nem is huzavonagábornak. Magunknak. Azoknak, akik igazából túl kényelmesek ahhoz, hogy saját gondolatuk legyen, utána olvasott, vagy párszázéves gyakorlati tények alapján. Lárifári és kedvesbarátaim.

Mert MI, a büszke magyar nép, aki többek között hagyja magát megfosztani úgy uszkve 3 ezer milliárd forinttól annak érdekében, hogy at the end of the day a nemzeti államtalan adósság meghaladja az azt megelőző csúcsot, vagy mi, az a még büszkébb magyar nép, akinek pont elég azt mondani, hogy "dehogynem jó", mi bizony nem érdemlünk mást. Vagy igen?

Miért is? Jaj mert talán alábbiak elegendőek nekünk...:

• napi 3-4 alkalommal fél-fél óra Kádárt szégyenpadra ültető propagandista híradó, melynek hatására a.) mennyben érzed magad b.) a saját macskáddal akarsz szeppukut elkövetni;
• napi 3-4 alkalommal sugárzott 30-50 perces kereskedelmi híradó arról, hogy Erzsókot megijesztette a faluban átrobogó ismeretlen kerékpáros - ebből biztonságvédelmi 5 perc - kerékpározás télire blokk - bicikligyártás hazánkban;;
• milliárdok elköltve arra, hogy fenti két pont az maradjon amit leírtam, és ne vágyjunk másra,
• a magát alternatívának nevező pártok azt bírták 3 év 9 hónap alatt összerakni üzenetként, hogy "nemááááár!!", olyan elképesztő új arcokkal és érvekkel, melyek már 4 éve is unalmasak voltak;
• mára már elvinek tűnő, e mégis materiális vért izzadunk az ájemef rablánc ellen de csörgő, gyakorlati pénzt költünk majd nagy keleti bratyók kamatzsebébe úgy, hogy azt utólag közlik velünk, és ez nekünk jó - lárifári vs kedvesbarátaim 2.0;
• minden ami EU pénz az elköltve már kormányunk segítsége;
• hasítunk felfelé csak fejjel lefelé írjuk az osztás jelet - és ezt tagadjuk.

Szóval én egyetlen utat látok arra, hogy ebből a magunknak húzott cipőből végre kicsússzon a lábunk. NE szavazzunk. Aki elkötelezett hívő, úgyis fog, nekünk, alja tölteléknek meg minek...

Menjünk helyette pót-locsolkodni, szervezzünk spontán alvásokat, vagy simán csak vakargassuk amink van a takaró alatt miközben a másiktól várjuk, hogy megsüsse a rántott húst.

Mert sajnos politika címszó alatt is ezt tesszük. Mi vagyunk azok, akik egy darabig a pléd alatt zsugorodnak a melegben, de a végén mégis felkelnek, és kicsit takarítanak, kicsit összetörölgetnek itt-ott, és feldobnak egy zacsis levest vagy hasonlót. Csak ettől nem lesz igazi tisztaság, nem lakunk jól, és ennyi erővel nyalogathatnánk a pizzakrémmel bekent kanapé lábát is, abban is kevesebb E lenne.

A mai kormány szerencséje ez a BALfaszfék ellenzék, melynek egységénél és szervezettségénél már csak a lendületes mondanivalója a nagyobb. A mai kormány megköszönheti azt az általános, tömeges érzést, hogy we don't give a shit lelkesek vagyunk a mindennapjainkon túl. Nyilván nem nekik köszönhetően. Nem csak.

Viszont ez az az állapot, ami után eddig Európában minden, de minden esetben hirtelen mozdult meg valami. Én remélem, hogy most nem fog, addig is élvezem, hogy gátőr lehetek egy Bélák lakta kis faluban ahol a ládagyárban mindig van friss kefír, és már az sem zavar, hogy a hazai öntudatosság és saját felelősség vállalás szintje ott van, ahol egy unalmas skandináv állam még mediterránnak nevezné magát - szőr mentén.

Ezért tehát ne menjenek szavazni, mert minek is, szokjanak már le arról, hogy olyanra költenek pénzt, aminek csak kicsit van több értelme mint a lékhorgászatnak a Zambézi torkolatvidékén...

Make love, not szavazás!

U.

u.i. aki úgy érzi, hogy a fentiek értelme korlátozott, annak javaslom, adjon  igazat magának!