Szép napot!

Régóta érlelődik bennem egy cikk/írás/poszt, nevezzük ahogy akarjuk, csak nem találtam a sok gondolat között azt az összekötő kapcsot, amitől nem csak a saját fejemnek lehet akár érdekes is a dolog. A békement  hétvégi performansza, valamint annak végig gondolása, mit éltünk meg az előző 4 évben azonban kidobta szinte magától a megoldást elém. Az összekötő kapocs neve: kommunizmus.

Nem arról szeretnék itt beszélni, hogy tikkadt szöcskenyájak ellen egy közepes reflexekkel megáldott kitömött béka is erőfölénnyel versenyez, sőt még arról sem, hogy azok ellen nyerni, akik saját maguk ellen kampányolva a kezünkbe adják a korlátlan győzelmet és döntési lehetőséget, nem nevezhető megerőltetőnek, nem. Sokkal inkább arról, ami most épp van, pontosabban azon, hogy jutottunk ide.

Hogy is? Nos, hát a kommunizmus jól bevált útján. Nem az eredetin, amit szakállasnál szakállasabb történelmi személyiségek írtak meg, majd kopaszabbnál kopaszabbak valósítottak meg enyhén elferdítve az eredeti üzenetet, hanem azon a szupersztrádán, amit 2010 óta valósit meg Magyarország.

Mert ami most itt van, lett, és lesz, az bizony kommunizmus de luxe, és a mai ellenzék csak azzal lenne versenyképesebb, ha még nagyobb kommunista igéreteket tenne, de baloldaliként nem teszik, lelkük rajta, pedig aztán a valóságot senki sem kérné rajtuk számon, ez mifelénk 1990 óta nem szokás...persze előtte sem volt.

Kádár idején a kommunizmust nem akartuk, és csak sejthetem, szüleimnek anno mekkora belső harc volt jó pofát vágni az egészhez, de elfogadták, mit tehettek volna, viszont nyíltan savazhatták a rendszert, 1978/79 óta pedig kb bármilyen fórumon. Ezért is voltunk a legvidámabb barakk, ezért voltunk szerethetőek a külföld számára. Mert amolyan összekacsintós volt az egész. Előtte nem, persze, sőt, aki csak furán nézett, azt is elvitték, de fenti dátum után már nem. A kis különbség viszont 1980 és 2014 között az, hogy most teljesen szabadon fogjuk ezt akarni az elmúlt 4 év alapján. Most szavazhatnánk máshogy is (persze egyébként mire másra is...?), de miért tennénk?

Ki igér nekünk sok mindent olcsóbban, ingyen, alanyi jogon? A kormány. No, és ki az, aki ezt megszokta már, aki ezt elvárja, elvárta mindig is? Hát mi. Mi mind. Az nem is érdekes, hogy a mérleg másik oldalán mi van, hogy minden más, nem hazai intézet (függetlenül, hogy keleti vagy nyugati vagy akár északi) által kimutatott gazdasági hókuszpókusz eredménye egy nagy, villogó "DANGER" lámpa. Kit érdekel?! Senkit, arra ott a kormány, majd megoldja! - gondoljuk. Ezzel pedig a kör bezárul, az öngólt biztos ami biztos hetedszer is berúgjuk. Soha még ennyire parádésan nem használta ki semelyik aktuálisan regnáló kormány azt, hogy elhisszük: a dolgoknak nincs ára, csak érzete. Hiba.

Annyit talán észrevehetünk, hogy a legvidámabb barakk feeling újra jön, sőt, itt van. A külföldiek szeretnek ide járni hozzánk, és csak néha kérdik meg: "Hogy a tökömbe vagytok ti ennyire vidámak, miközben a világ nagyobbik része elnézően mosolyog rajtatok? Mit szívtok, és miért nem adtok nekünk is?"

Azt viszont tisztán észrevesszük, hogy aki fentiek ellen hangot emel, azt azonnal "leballibezik", vagy mocskos kommenistázzák, pont azok, akinek a kommunizmusból vett rutinja mesteri szintű. Azért, mert az egy kényelmes eszme. Azon alapul, hogy minden "van". Csak úgy. Közgazdasági alapelvek... pff.. Lárifári.

Pedig csak el kellene fogadni, hogy van olyan, hogy "másik oldal".

Én nem tudom, hol hasít a gazdaság. Nem tudom, Isten hol adta áldását a mai kormányra, én utóbbiról úgy tudtam eddig, még arra is áldását adta, aki csak felebarát. Vagy az áldások között van különbség? Van fél-áldás, negyed-áldás, vagy gazdaságos-áldás, ami 24 óráig tart csupán? Nem hinném. emlékezetem szerint az jár, visszavonásig, amit nem földi halandó fog intézni.

A jelenlegi kormány semmi újat nem hozott, csak arra épít, mesterien, hogy amit mondanak a tévében, rádióban, az úgy van, vagy ha esetleg mégsem, akkor is a legkényelmesebb elhinni. Mert ha nem az, majd azt ők korrigálják, kicsit legfeljebb drágul majd a kenyér, oszt ennyi. Viszont ez utoljára a 70-es, 80-as években volt, azzal a különbséggel, hogy akkor a pénzt keletről küldték, most meg nyugatról. Illetve.....ööööö.....

Az EU-t savazni nem nagy bravúr, kicsit vicces ugyan, de hát van azoknak a kövér pénzeseknek humoruk, kacagjanak csak míg utalnak. Für alle Fälle cimbizzünk az oroszokkal, mi bajunk lehet. A Nagy Vezető kisértetiesen hangsúlyos beszédei nem mások, mint összekacsintások azon mindennapok felett, ahol a gazdaság nem hasít, ahol nem veszünk többet mint eddig, max okosabban, de azt sem miatta, hanem mert megtanultuk végre. Csak van, hogy a menetből hazaérve a kacsintások elmúlnak, a szemünk megnyugszik, és hétfőn reggel a munkába menet elgondolkodunk, hogy akkor most tanárnak lenni jó? Orvosnak lenni jó? Rendőrnek lenni jó? Hm... Versenyszférában meg nem a felfelé vezető szívárványos vanília illatú út vezet, hanem az a kátyús valami, amin ha végig megyünk, elkopik térdig a lábunk, ugyanannyi pénzért, mint 6-7 éve. Jobb esetben.

Amit ma látunk, az egy kéretlen rúzsasándorizmus, de nevezhetjük bárhogy, úgyis benyeljük. Civil oldalon, emberi oldalon, bármilyen oldalon. Be bizony. mosolyogva. Viszont ahogy távolodunk az "elmútnyócévtől", csökken annak esélye, hogy arra foghassanak bármit is, még akkor is, ha az általuk lájkolt média még ma is ezzel foglalkozik, néhol még jogosan is - max kicsit több méltósággal is lehetne. Sőt, még az egész bohócait is sk nevelik ki, hogy a "kiröhögés" is házon belül maradjon. Zseniális.

A Fidesz-KDNP hatalmas mázlija egyben tehát az, amit amúgy parádésan ki is használnak: megszoktuk, hogy az a jó, ami ingyen van. Mindig és hosszútávon. A rossz hír az viszont, hogy ez, amit mára kialakítottunk magunknak, az nem volt ingyen, sőt. Nem is lesz ingyen.

Szóval a kommunizmus jó, finom, puha, meleg, bármennyire is voltak kegyetlen időszakai. Nem is értem, a mostanni mszmp miért nem megy simán csak Fidesz gyűlésre. Nem kellene plakátokkal bíbelődni. Odaállni, mosolyogni, V-betűt mutogatni az ujjaikkal és hajrá. A nagy összefogás-kormányváltás kabaré meg akkor nevezze magát annak, ha esetleg tudnak nagyobb ingyenséget mutatni, mint a mai országvezetés. Nehéz lesz, de hajrá. Ja, hogy ők már tettek kisérletet erre, de kiderült, hogy nem lehet? Mi meg pont ezért pocskondiázzuk őket, meglehetősen jogosan? Hm....

Na ezért vagyunk a legvidámabb barakk. Aki ezt utánunk csinálja, annak Nixon és Brezsnyev közös gyermeke fog Béke Nobel díjat adni, tógában, olivaággal a fején, háttal.

Fel feeeeeeel.......

U.