Ismét csak bizonyítottuk, hogy a hazai külpolitika, mint olyan, mostanában nem létezik. Lassan el kellene kezdeni gyártani egy olyan pólót, melyre a következő feliratot nyomhatnánk: az elejére "I'm a Hungarian politician", hátulra pedig: "let me in".
Vagy esetleg lehetne egy a pacman-hez hasonlító számítógépes játékot is gyártani, melyben a főhős, legyen a neve mondjuk "Falcon", repked mindenfelé a világban, vagy akár csak egy mezőn, feladata pedig az, hogy minél több mezőre elrepüljön úgy, hogy oda be is engedik....
Na jó, váltsunk morbidból realistába, ami most sajnos nem lesz nagymértékű váltás.
Nem vagyok külföldológus, közismert nevén külpolitikai szakértő, de mint egy átlagos magyar ember, ehhez is értek, sőt, jobban, mint bárki más. Igen, kedves Olvasó, Nálad is jobban. Sokkal, sokkal jobban. Olyannyira jobban, hogy nem is veszem figyelembe senki más véleményét, sőt, ha vitatkozni mertek velem, nem fordulok segítségért nálam a téren több tapasztalattal mrendelkezőkhöz, hanem kisség sértődötten duzzogok, leginkább magamban. Ja..? Ja hogy ezzel gyakorlatilag mégis külpolitikus lettem? A mindenit, tényleg.
Adott Sólyom László, hazánk köztársasági elnöke, akit lehet szeretni, lehet nem szeretni, mert hát valljuk be, eléggé megosztó típusú személyiség, de azért az tény, hogy ő A köztársasági elnöke ma Magyarországnak. Ebbéli szerepében pedig jár kel a világban, sőt, leginkább szűkeb világában, sőt leginkább a határontúli magyar "kissebbség" világában, gondolom azért, hogy ezzel hangsúlyozza, nem vagytok elfeledve, mi, Magyarországon belül élő magyarok, gondoskodunk rólatok.
Egészen addig, amíg a határhoz nem érünk, mert amúgy be sem engednek minket oda, de bízzatok bennünk....
Kérdem én, nem létezik olyan, hogy a magyar kormány megfelelő módon tiltakozzon emiatt? Nem lehet, hogy a magyar külpolitika végre egyszer már határozottan felemelje a hangját ilyen esetekben (mint ahogy nem tette ezt Falcon romániai útja során sem)?
Az az érzésem, hogy Európa ezen tájain igencsak heherésznek rajtunk, nem kicsit. Sólyom Lászlót ugyanis nem úgy nem engedték be, hogy valami huszadrangú rendőrt küldte oda, hogy eddig és ne tovább, nem. A szlovák rendőrkapitányus muximus ment oda személyesen ezt közölni. Tehát nem akarják szomszédaink ezt véka alá rejteni, meg aztán mismásolni mindenféle bürokratikus ügymenetekre hivatkozva, nem. Oda megy a főkapitány sk, és azt mondja halt. Majd hazamegy, és a többi ottani politikai erővel együtt vacsiznak egy jót.
Erre mit reagálunk mi, magyarok? Tulajdonképpen semmit. Majd esetleg beadunk az únióhoz egy beadványt, hogy jól ejnyebejnyézzék meg a szlovák illetékeseket. És láss csodát, mit mondott erre ma Brüsszel? Azt, hogy ez a két ország "belügye"... Hát így ennyit a súlyunkól odakint, és ennyit arról, hogy egyenrangú országok vannak csak. Ha például Merkelt nem engedik be Franciaországba (és ezt ott sokan helyeselnék), arra is azt mondaná Brüsszel, hogy ez a ti dolgotok, srácok?
Nem azt mondom, hogy emiatt most jegyzék váltások majd háború legyen, de egy határozott nyilatkozat, vagy sajtótájékoztató csak csak kijárna már, nem? Mit gondolhat egy magyar ember, aki átmegy szlovákokhoz, hogy mi történhet vele ott? Ha a köztársasági elnököt simán kirúgták, akkor őt?! Túlzás a hasonlat, értem én, de mégis...
Persze, tudom, hogy nem kell engednünk magunkat berántani ilyen vitákba, mert okos enged, és hasonlók. De azért azt gondolom, hogy azért mindent már nem kellene megengedni szó nélkül.
Amint az ügy napvilágot látott, mit láttunk a médiákban? Láttunk egy feldúlt Sólyom Lászlót, aki azt mondta, hogy ő jogkövető, mert jogász (?!), és nem fog "betörni" egy országba. Jó, megértem. Majd láttuk Fico "urat", a változatosság kedvéért öltönyben, aki enyhe mosollyal a szája szegletében kommentál, hogy mi magyarok nem tájékoztattunk, emiatt van. Nem hiányzik valami? De. Egy magyar politikus nyilatkozata, aki leszögezi, hogy de, tudtak róla, és kikérjük magunknak. Ehhez kipest 3 napba került előkotorni egy levelet, mely bizonyítja, hogy tényleg szóltunk júniusban, és ezt egy híradóban látjuk, n-edik hírként egy "minisztériumi középvezetőtől"..... Profi.
Mondom, lehet szeretni meg nem szeretni Sólyom Lászlót, mindenki szíve joga. Nekem sem a kedvenc politikusom, mert általában időzítései nem jók, a fellépése ott határozott, ahol nem kellene, és ott nem, ahol kellene, de ez egyéni vélemény. Attól ő még Magyarország Köztársasági Elnöke, aki mellett ilyenkor ki kell állnia az összes pártnak.
Eddig senki nem tette, de én most megyek, és kiállok érte a villamosmegállóba, és az első leszállót akit meglátok, nem engedem leszállni. Ki mit tud tenni, azt teszi.....
