Igen, elismerem, gyenge szóvicc a cím, de nem lehet az ember mindíg jófej és népszerű.

Nem úgy, mint a különböző városok helyszínelői, és a róluk készült sorozatok. Ellentmondás, tudom én, pontosabban: ez így hülyeség. Nem hiszem, hogy létezik, még a nagy baráti junájtid sztétszben sem olyan nyomozó részleg, melynek az irodája egy A kategóriás szupermodern irodaház 67. emeletén van, ott is a bérlemény közepén, körbevéve üvegfalakkal, olyan hangszigeteléssel mint egy atombunker, és az üveglapok közé beszerelt reluxával. Ilyen nálunk 3 millió forint per hó nettó feletti vezetők irodájában van, és ott ritkábban vizsgálnak nagyító alatt gyanús légy szárnyakat. De sorozat tutter nem készül belőlük.

Na jó, jőjjünk ki a ködből.

Szóval ez a nagyjából nyári poszt nem másról szól valójában, minthogy finoman szólva is sokkolóan idegesítő az ami mára kis hazánkban fogható tévécsatornák nagy többségénél tapasztalható, úgy este 7-8 után.

Persze tudom én, nem kell állandóan a tévét bámulni, és igen trendi és modern azt mondani, ha kérdezik ,hogy "á, ugyan, én nem nézek tévét ám, de ha mégis véletlenül, akkor is csak a háttérben megy, mert amúgy Dosztojevszkijt olvasok untalan". Csak hát azért lássuk be, a lakosság nagy többségénél ez nem így van. mindíg van valaki, aki a tévét nézi otthon esténként, ha másért nem, akkor mert épp hazajött, leül 1 percre, vagy vacsora után ejtőzik az ember 10 percet, vagy mert híradó, vagy csak körülnéz, vagy mert miért ne, ha már megbenefisálozta a giganto 350 centis hádédédé plazmát. Szóval valljuk be, úgy őszintén: nézünk tv-t.

Ha ezt beláttuk, azt is be kell látni, hogy olyan nézettségi mutatókat szerzünk a sok különböző nyomozati filmeknek, hogy ihajj. Szerintem Európában máshol ilyen magas mutatók nem léteznek. Mert ha nem nézné senki, nyilván nem adnák, lévén valamelyest célszerű azért a nézettségekre adni.

A legszörnyűbb azért mégis az, hogy ezekben mi látható. Nos, a legkedveltebb az a jelenet, ami filmenként minimum háromszor négyszer előfordul: ahogy T. Nyomozó bajtárs elmélkedik, hogy történhetett, a teljesen stupid nézőknek ezt közben meg is mutatják. Például:

Nyomozó mondja: "- Igen, szerintem előbb egy fém tárggyal arcon ütötték, ettől felment az orra az agyába, majd elesett, ekkor eltört a nyaka, de a biztonság kedvéért még bebelőttek egyet-egyet a szemein át a fejébe." Ezzel párhuzamosan pedig látjuk, ahogy megüti a vas, szuperközeliben látszik lassítva, ahogy a vas felszakítja a bőrt, és a meglepett orrcsont határozott mozdulattal elindul a homlok felé, és megállapodik az agyban valahol egy neki tetsző helyen.Majd azt is megtekinthetjük amint elesik, látszik közelről a nyakcsigolya amint eltörik, és végül, mint egy "Leckerbissen" megfigyelhetjük, amint a töltények lassítva kipukkasztják a szemgolyókat, és szertelen kis vidám mozgásukkal átszaladnak nyomorult statisztánk agytekervényein az oda frissen bekerült orrcsont mellett, mígnem a tarkó egy részét magukkal cipelve megpihennek a padlózat betonszerkezetében.

Na tehát.

Az én gyermekkoromban egy ilyen jelenet 18 éven felülieknek való kategória volt, sőt, csak moziban, és még mielőtt kalóz verzióban sanyáéknál meg tudtuk volna nézni videón, már legendák terjengtek a jelenetről és a filmről.

Ez manapság naponta van, este 9 után, sőt, néha délután 5-kor is.

Mi történik a film nettó 40 percéből kb 35-ben? Sejtlemes zene közben fehér köpenyes emberkék fent említett irodában nézegetnek valamit mikroszkóp alatt, általában atom méretű tárgyakat, melyekből megtudják az elkövető személyét, sőt, még azt is, melyik nap evett finomat és melyiken nap nem. Itt említeném meg, hogy nagyon szívesen dolgoznék azon gépgyártó vállalatnál, ahol azokat a gépeket gyártják, melyekkel T. Nyomozók vizsgálnak. Mert bármit kell is csekkolni, ahhoz van műszer. Legyen az egy pihe vagy egy atomtengeralattjáró teljes felső tatja, van műszer. Szeretem. A maradék 5 percben a fentebb leírt anatómiai kiskáté kóbor boncnokoknak részt figyelhetjük.

Néhány sorozat esetében a produceri team azonos, csak a városok változnak. Van New York, Las Vegas, Miami. Ezzel az ottani közönségnek akartak kedvezni, én is nagyobb valószinűséggel megnézek egy filmet, ha tudom, hogy szűkebb pátriámban játszódik, mert nyilván közelebbinek érzem, vagy ha másért nem is, de legalább talán sanyáék házát látom. De minket ez nem érdekel, mi nézzük ezt, függetlenül mindnetől.

Mit is akarnék ezekből kihozni? Hát azt, hogy itt állunk szinvonalilag. Minden este megnézünk 4-5 filmet a sugárzott 8-ból, melyben fentiek történnek, a vége előtti "nyomozati csavar" is mind kiszámítható, de nem baj, mert látunk szuperközeliben buggyanó beleket, kecsesen vízben úszó szemgolyókat és kackiásan ugrándozó egyéb belső szerveket, mindenki megelégedésére.

Nem hiszem, hogy ez jó. De sajnos nézik, sokan.

Hol van már Columbo, aki megjelnésében majdhogynem felveszi a fenti elemekkel a versenyt, de van cselekmény, történik valami, nem csak 1 szoba a helyszín, és az ember gondolkodását beengedik a filmbe. Mert a helyszínelősdiben nem engednek nagyon gondolkodni. Csak figyelj, és ennyi. Pontosabban nézz.

Derricket akarom. Akarom, hogy Harry és Stefan megbeszéljék, hogy kérnek-e kávét, és ez a jelenet tartson 5 percig, mert Harry mégis capuccinot kér........