Kedves Olvasó!
A közepébe vágok, semmi tréfásnak szánt "hű de jól látom a dolgokat - összakacsintós" duma.
A minap szörnyű felismerésre jutottam. Mégpedig arra, hogy az, és ami most hazánkban van, az bizony jó nekünk, így, ahogy van. Legyünk őszinték végre magunkkal! Ne ne ne, egy pillanat, semmi fejcsóválás, és kérek mindenkit, édesanyámat se morzsolgassák a fogaik között. Miért gondolom így?
Haladjunk az időben visszafelé. Mi van most?
Egészségügy - szétesett, jóformán ember nem tudja mit hol gyógyítanak, és azt sem, hogy mikor. A végzős orvosok nagyrésze nem, hogy külföldre kacsingat, hanem lassan onnan ide vissza, de csak cinkosan. Ezért aztán immáron a "ki gyógyít" is kérdéssé vált.
Oktatás - néhány hónappal a felsőoktatási felvételi előtt kiderül, hogy nem az van, amire jelentkezett a fél ország ifjúsága, hanem más, és pénzért, nem kevésért. Mikor egységesen 80 000 forint lett volna a tandíj/félév, akkor meg felzúdult az ország, nem lett belőle semmi. Most felzúdult, de simán bevezetődött a 3x tandíj.
Mezőgazdaság - a magyarok kedvenc sportja. Mindenki tudja, hogy termelni kellene, de a föld tulajdonjoga még kb ezer évig el fog különülni annak művelőjétől. Hazánk top 5-ben van Európában mind a termőföld minősége, mind annak mérete (lakossághoz viszonyítva) alapján, ehhez képest a hazai termés drága. Igen, tudom, ez leginkább az EU kvóták és annak agrárrendtartása miatt van így, ugyanakkor a lobbistáink erre kb magasról tesznek, és azzal töltik 6 000 eurós hónapjaikat belga testvéreinknél, hogy egymást savazzák. Eközben itthon koncentrálódik a föld feletti tulajdon, olyan mértékben, melyre még átkos elődeink is irigykedve néznének. Okos.
Ipar - mindenkori húzóágunk a narancs óta. A stabil és biztos ipart a kkv-ka adhatnák, stabil megrendelőkkel és háttérrel, de ezekből most egyik sem létezik. Gyártanak itt mindenféle karikás és csillagos, meg persze s-betűs autót is, melyek nélkül az ipari mutatónik a béka segge alatt lenne annyira, hogy a béke azt hinné az Olymposon ül... Ugyanakkor meg az van, hogy ez lokálisan szuper, nem lokálisan meg majdhogynem bulvár-hír.
Állami szféra - a tökéletesen érthetetlen rubik-kocka, 13 oldallal, 42 színnel és egyetlenegy létező megoldással, melyet azonban a kocka belsejében ülő érinthetetlen személyen kívül senki soha nem fog megoldani. Két éve kb mindenkit kirúgtak, majd felvettek ugyanannyi emberet + 15%, akár addig ismeretlen osztályokra.
Tömegközlekedés - közlekednek a tömegek, de az egész egy nagy közösségi kalandtúrává vált, tűz, víz, járat-lottó, van minden. Ja, és kiderült, hogy a kicsit többért valójában sokkal többért van (müködtetésileg), és bár ez nem új, mégis, senkit sem érdekel úgy igazán. Megvesszük a bérletet, oszt jónapokat.
Igazságszolgáltatás - kb 3-4 éve, de 2 éve aztán tuti azt halljuk, hogy itt aztán mindenki lógni fog, aki csak rákacsintott a boltban egy árcimke nélküli nápolyira, nemhogy korrupcióba és milliárdos csalásokba keveredett, főleg az elmútnyócévben. Ehhez képest azokat kivéve, akik kb a szemünk előtt köszönték meg a százmilliókat a köznek, mindenkit előzetesbe raknak, majd kiengedik pár napra rá. Akik meg igen csak közfelháborodást és országimázs-rombolót tesznek, azoknak meg felezik a büntit. Hát nem tudom.
Közbiztonság - több rendőr, szebb autók, javuló statisztikák. Aztán elfogások, majd kiengedések, majd nemígygondoltamozások, legvégül pedig elvész a sértett a paragrafusok között.
Nem folytatom a sort, pedig bőven lenne mivel, és a fentieket is lehetne cizellálni. A lényeg az, hogy az elmúlt 22 év alatt amit előreléptünk, azt vissza is buktuk. Ez nem új info. Az viszont talán az, hogy ez nekünk jó. Pont így jó. Pont így tudunk kihaénnemezni, majdénmegmondozni, cinikusanleszólni, majdjólleváltalakozni, elszámoltatlakozni, négyéventefelforgatni.
Csak sajnos erre én is akkor jöttem rá, mikor épp a legnagyobb lúzerek lettünk a régióban. Magyar vagyok, hiszek a nemzetben és sírok a himnusz alatt meg nem sírom vissza a pre 1989-et, de ha csak akkor maradhatok tényleg az, ha egyet értek a ma látható dolgokkal, akkor köszönöm, nem kérek ebből. Mert ha tetszik, ha nem, eddig minden kormányunk, a jelenlegit kivéve azt legalább elérte, hogy külföldön ne nézzenek minket hülyének nagyon, hogy legyenek forrásaink, hogy higgyjenek bennünk. Még a Fidesz is, 1998-2002 között. Sőt, még értelmes dolgokat is csináltak, nem keveset, de a mertmegtehetem hozzáállás már akkor kezdett csírásodni.
Az, hogy teljes minisztériumok teljes vertikumai várnak hónapokat, míg az egy, az egyetlenegy legfelsőbb ember ott dönt valamiben, az nem, hogy nem építő, hanem dizintegráló hatású.
A legviccesebb pedig az, hogy ezt mindenki, minden egyes ember tudja a minisztériumok és a sok hivatal sorai között. Viszont örülnek az állásuknak, és legfeljebb szüleikre nosztalgiával gondolva tűrik a böszmeséget, amit abszolút meg lehet érteni. Ezért pedig elitélni bárkit, főleg az ott dolgozó pórnépet nem, hogy nem illik, hanem nem is szabad.
Nem gondolom, hogy pl Orbán Viktor, vagy Matolcsy György a puszta tekintetével egy párhuzamos dimenzióba tudja küldeni a velük ellenkezőket (khm), de valahogy úgy tűnik, mégis mindenki ettől fél. Ők pedig a látszat fenntartása miatt hagyják, hadd gondolják. Az egész olyan, mintha már senki sem tudná, valójában miért is állítottunk külön gollövőt a saját kapunk elé. Sőt, továbbmegyek. Ennél átláthatóbb volt a Barátok Közt bármely random módon egymás után illesztett 5 epizódja.
Mi pedig itt lent a túrista osztály ablakain már a halakat látjuk csak, és a hajópadló sem vízszintes már.
Csak hát......megszoktuk. Nem tudnánk mit kezdeni saját erőnkkel, további döntéseinkkel és szavazatainkkal, és csodálkozunk a történelmünkön. Ne tegyük. Tanuljunk belőle végre.
U.
