Miről szól ez az ünnep? Szerintem arról, hogy nagy "Ü"-vel írjuk. Nekem sajnos ez most nem megy.
Nem megy, mert amivé mára ez lett, az minden, csak nem Ünnep. Nem arról szól, hogy kik és mit tettek annak idején, mit áldoztak fel, milyen eszmét éreztek maguknak. Ezekről mára semmi nem szól.
Nem teszek ki már kokárdát sem évek óta, miközben MAGYAR vagyok. Nem, mert nem Fidesz párti vagyok, ugyanis ezt ők néhány éve kisajátították. Ja, és mielőtt még sokan elhúznák a szájukat, nem azért nem teszem, mert mszp fan lennék. Mert nem vagyok az.
Annak idején, mikor a márciusi események zajlottak, a hangok, a kezek és a "vérek" egy elnyomás ellen, a szabadság mellett feszültek meg. Egy igazi harc volt, nem egy magunk által kreált, majd "jól legyőzött" ellenféllel szemben, nem egy mondvacsinált háború volt, nem pr fogás, sőt, még csak nem is kommunikációs bravúr. Harc volt, küzdelem, igazi vér folyt igazi Emberektől, egy igaz eszméért.
Én, ha lehet, ezt közvetíteném a gyermekemnek, szívesen elvinném olyan helyekre, ahol erre emlékezni lehet, mesélni lehet azokról, amiket mi erről tanultunk. Azért, hogy azt átélje, ami én gyermekkoromban. Azt mutatnám meg, hogy aznap MINDENTŐL függetlenül mindenki EGY volt, ha csak tényleg 1 napig is. Amikor mindenki MAGYARNAK érezte magát, és anélkül volt valami illatosan magasztos a levegőben, hogy igazi ünnepi családi ebéd, vagy vacsora lett volna otthon. Ezt az érzést szeretném a gyermekeimnek átadni, és nem mást. Az már csak hab a tortán, hogy gyermekként mindezt egy kommunista országban éreztem át. Pff....
Manapság azonban ezt pont egy napon nem tudom megtenni: Március 15-én.
Nem érdekelnek az ál-magasztos beszédek, melyeket ez emberek azért hallgatnak végig a helyszínen, hogy mai pártprefenciájukat kifejezzék, és várják, vagy nyak-nyújtogatva keresik a balhét.
Nem érdekel ki hogyan tette tönkre az országot az elmúlt 2 vagy 8 vagy akárhány évre.
Nem érdekel, hogy aznap este melyik tévé játszik "szimpatikus" amerikai családi komédiát.
Nem érdekel, hogy utána 2 hétig mindenki magának vindikálja majd az ünnepet, számokat durrogtatva.
Az érdekel, hogy a fiam valahogy megértse, mit is jelentett anno ez a magyar népnek.
Az érdekel, hogy a fiam ilyen napok miatt érezze azt át, hogy ő a hazájában elsősorban ember legyen tiszta értékekkel, majd ezt követően magyar, majd ezután európai gondolkodású, majd ha meg még marad kedve, akkor legyen párt-preferenciája.
Mert ez manapság PONT FORDÍTVA van.
Ebből pedig köszönöm, nem kérek!
U.
