Legfelsőbb Bíróság Elnöke.
Ez az a poszt, mely immáron közel 1 éve betöltetlen hazánkban. A közember számára ez azt jelenti, hogy az "igazságszolgáltatás itélkezési oldalának első embere" ma kis hazánkban nem létező fogalom. Illetve egész pontosan egy fogalom, semmi több. Mint minden más szervezetben, itt is vannak olyan döntések (értsd: aláírandók), melyeket csak az elnök hozhat meg. Ilyenek ez esetben most nem születnek. A történetben akár ez is ölég kínosan hangzik, de ez "kifelé" is nagy blama nekünk.
Sokan azt tanulták, hogy az igazságszolgáltatás klasszikusan 3 ágra oszlik, pontosan azért, hogy az ítélkezés, a végrehajtás és a "nyomozás" egymástól függetlenül tudjon működni, többek között azzal a céllal, hogy az adott eljárás során fel se tudjon merülni elfogultság, befolyásolás, egyéb, amúgy elég hungarikum jellegű cselekedet. Nem azért mondom ezt, hogy nagy hazai össznépi sportjainkhoz (önsajnálattal vegyes pesszimizmus; dolgok rossz értelmezése; rossz időben rossz döntés "meghozása") újabb számot adjak hozzá, de azért illene már legalább megpróbálnunk nem tök hülyének nézetni magunkat mások előtt. Máshol a világban is vannak érdekes esetek, de ezt ilyen nyíltan analfabéta módon mi azért nagyon profin csináléjuk. Ez nem egy olyan téma, melyet az aurópai átlagember figyelemmel kísér, de a gazdaság és a tudomány oldalán felbukkanó nemzetközi értelmiség azért erre majd felkapja a fejét. Illetve fel is kapta.
Rövid összefoglaló: n-edik nekifutásra úgy tűnt, van egy jelölt, akit minden párt elfogad. Ez elvileg azért lenne fontos, hogy a leendő Elnök majd teljesen függetlennek ítéltessen. Azért itt már érzek én egy csavart, mert például egy politikusok által megszavazott emberről azt feltételezni, hogy teljesen független, legalábbis kérdéses lehet. De ez az én véleményem. Majd jön a titkos szavazás, és kiderül, hogy a jelölt mégsem kapja meg a többséget. Hoppáré - mondta régen Sanyabá a focipályán mikor a 7 éves gyurika kilőtte a friss varrást a bal pipából. És Sanyabának igaza van, ez hoppáré.
Vegyünk néhány forgatókönyvet, végén tömör szubjektív véleménnyel.
Scenario 1.
A kormánypárt nyomott nem gombot:
tudniuk kellene, hogy alattuk már nincs ló, az bizony elment legelni, köszöni szépen. Ezért maximum már csak a levegőt tudják sarkantyúzni. Ha arra gondoltak, hogy amúgy nem is támogatják, de a nyilvánosság előtt azt mondják, hogy igen, majd jól nemet szavaznak, és az egészet a Fideszre kenik...nos, ez nem túl okos gondolkodás. A jelenlegi zsigerből való hozzáállás mely a magyar ember sajátja napjainkban ezt nem nyelné be. Ha meg ezt nem gondolták végig, csak simán nemet nyomtak egy nyilvános igen után, nos, akkor az a balgaság kategóriája.
Scenario 2.
Az ellenzék nyomott nemet:
Hát....sok mindent tudok feltételezni a Fidesz-KDNP-ről, de ezt talán mégsem annyira. Felesleges lett volna. Egy ekkora svindli már-már Columbo legádázabb ügyfelének is dícséretére válna. Igent monduk a nyilvánosság felé, majd leszavazzuk a "saját" emberünket, és az egészet az MSZP-SZDSZ bagázsra kenjük. Miért is? Lesz várhatóan 67% többségünk a következő ciklus elején? Igen. Kell még a népet arra inspirálni, hogy "burn all mszp related people"? Nem.
Egyetlen indokot tudok elképzelni az ellenzék oldalán, miért tették volna. Mégpedig a Sólyom László Elnök Úr elveivel egyet értők, ámde eleddig bizonytalan szavazók megynerése. Mert Sólyom Úr kiállt, felháborodott (jogosan), ezzel a statement az statement. És akik őt kedvelték, de a pártokat annyira nem, azok most egyértelműen a jelnlegi ellenzék mögé fognak állni. Ha ez volt a cél, akkor az ötletgazdát díjaznám ezennel egy Alcatraz díjjal.
Szóval bárki is nyomott nemet: hiba volt. Nem ismerem a jelöltet, nem ismerem ki ő, mi van mögötte szakmailag, de ha már egyszer nyilvánosan felvállalt és elfogadott emberről van szó, akkor a titkoson is tessék mellette kiállni.
Ez így olyan, mint amikor gyermekkorunkban megettük a dugi csokit, és válltig állítottuk, hogy nem mi voltunk. Csakhogy annak nem itta meg a levét a szomszéd, vagy a boltos néni, ennek viszont, így, igen.
Nem szórakozunk egy ország parlamentjével, nem csinálunk xxxxet a szánkból, és főleg nem járatjuk le magunkat még jobban a világ előtt.
Számomra a politikai tragikomédia ennél nem süllyedhet mélyebbre, ez elfogadhatatlanul szinvonaltalan, sunyi és megalázó helyzet. Ha nem támogatjuk, mondjuk ki. Nem így, nem ennyi idő után. Nem a helyettes ovónéniről kellene dönteni immár 1 éve Tisztelt Hölgyeim és Uraim, hanem a Legfelsőbb Bíróság Emberéről.
Én abból indulok ki, hogy ez egy pártfüggetlen pozíció. Jahogy naív vagyok? Elnézést.....
Pince, végállomás, szálljon ki mindenki, a lift üresen megy vissza.
